A Budai Központi Kerületi Bíróság 2020. július 26-án elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a 2006. július 21-ről 22-re virradó éjszakán korábbi élettársát megölte, holttestét pedig elrejtette. Bizonyítottság esetén a gyanúsított cselekménye előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének megállapítására alkalmas. E bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bizonyítottság esetén.

Az ügyben eljáró Fővárosi Főügyészség szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás veszélyeztetése, továbbá a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a terhelt letartóztatását, míg a férfi védője bűnügyi felügyelet elrendelését kérte a bíróságtól.

A bíróság az ügyészi indítványt találta megalapozottnak, indokolásában pedig a következőkre hívta fel a figyelmet.

A gyanúsítottat – saját nyilatkozata szerint is – munkája hosszú ideje Angliához köti, s bár 2019 szeptemberében visszatért Magyarországra, de aztán egy nemzetközi szervezettségű bűncselekmény kapcsán büntetőeljárás indult ellene Olaszországban, ahol még fogvatartásban is volt, 2020. július 2-án pedig abban az ügyben jogerősen megállapították a büntetőjogi felelősségét. A terheltet a Budai Központi Kerületi Bíróság jelen ügyben kibocsátott elfogatóparancsa alapján vették átadási letartóztatásba Olaszországban, majd 2020. július 24-én – a vele szemben ott indult büntetőeljárás befejezését követően – adták át Magyarországnak az olasz hatóságok.

A fentiek alapján, valamint a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény jellegéből és a bizonyítottság esetén kiszabható büntetési tételben megtestesülő törvényi fenyegetettségből következően a bíróság úgy ítélte meg, hogy megalapozott az a feltételezés, miszerint a gyanúsított a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne, elrejtőzne, ezért esetében – az eljárási cselekményeken való jelenlétének biztosítása érdekében – személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés alkalmazása szükséges.

A bíróság indokolásában kiemelte azt is, hogy az eljárás során eddig kihallgatott és a még kihallgatandó tanúk, valamint a gyanúsított ismerik egymást – a jelen eljárásban vizsgált cselekmény jellegére is figyelemmel pedig a tanúk szinte mindannyian tartanak a gyanúsítottól annak bosszúálló természete miatt. Bár a nyomozó hatóság már számos bizonyítási cselekményt elvégzett, s a hosszú ideje tartó nyomozás során széleskörű adatgyűjtés is történt, azonban a tényállás teljeskörű felderítése további – valószínűsíthetően elsősorban személyi – bizonyítást igényel, így a még kihallgatandó személyek jogellenes befolyásolásával a gyanúsítottnak objektív lehetősége még mindig lehetne a bizonyítás érdemi befolyásolására. Mindezek alapján alappal lehet tartani attól is, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított az eljárás tanúinak befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
A gyanúsított vonatkozásában a bűnismétlés veszélye is alapos feltételezés többszörösen büntetett előéletére, valamint a feltárt kedvezőtlen személyiségjegyeire figyelemmel.

Budapest, 2020. július 28.

Fővárosi Törvényszék  Sajtóosztály