A testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt K. I. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a 2025. április 16-án kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A vádlott terhére rótt bűncselekményeket egységesen folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettének minősítette. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 év 4 hónapra enyhítette, a halmazati büntetésre utalást mellőzte, az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. Ezzel az eljárás jogerősen befejeződött.

A Balassagyarmati Törvényszék a 2024. február 12-én kihirdetett ítéletével K. I. vádlottat két rendbeli testi sértés vétsége és testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2018 októberében egy társkereső internetes oldalon ismerkedett meg a sértettel, akivel érzelmi kapcsolatba került, élettársi, más hozzátartozói viszony közöttük nem jött létre. Kapcsolatuk során féltékenység és hűtlenség miatt többször keletkezett konfliktus köztük.
A vádlott a sértettel 2019. június 9-én baráti-családi rendezvényen vett részt, ahová a sértett gyermekei is velük tartottak. Az elfogyasztott szeszes italoktól ittas vádlottnak féltékenységből az udvaron nézeteltérése támadt a sértettel, akinek a fejét a homlokánál fogva neki ütötte a melléképület vályogfalának, majd tarkón ütötte a kapu felé távolodni igyekvő sértettet. Mire a házban tartózkodók kijöttek a házból, a vádlott már felhagyott a sértett bántalmazásával. A sértett a tarkótájék és a bal arc 8 napon belül gyógyuló zúzódásos sérüléseit szenvedte el. Ezt követően a sértett a gyermekeit a saját házához vitte, ahol a vádlott a lakás teraszán elkapta a sértett haját és pár másodpercig tépte azt, majd a sértettet a bal arcán kétszer pofon ütötte.
2019. augusztus 9-én hajnalban a vádlott a neki korábban adott kulccsal bement a sértett házába, ahol tetőtéri szobájában felkereste az alvó sértettet. Miután beszélt vele, elhagyta a házat, ahová azonnal vissza is tért, arra hivatkozással, hogy kössenek megbízási szerződést a vádlott ingatlanának értékesítésére. Emiatt mindketten visszamentek a tetőtéri szobába, ahol a sértett csak vonakodva tett eleget a vádlott kérésének, amit a vádlott sérelmezett és legalább kétszer tenyérrel arcon ütötte őt. A sértett a bal arcfél zúzódásos sérüléseit és a bal dobhártyája sérüléses átszakadását szenvedte el. Ezek a sérülések 8 napon belüli gyógytartamúak voltak.
A vádlott és a sértett 2019. november 9-én egy honvédségi üdülőben a vádlott katonai főiskolai osztálytalálkozóján vett részt. A vádlott a délután elfogyasztott szeszes italoktól ittas állapotba került. A vacsorát követően a sértett a szobájukban lefeküdt az ágyára. A vádlott felment utána, és azzal gyanúsította meg, hogy egy másik férfival beszélt telefonon. Erre a sértett megmutatta neki a telefonját, mire a vádlott ököllel homlokon ütötte őt. Emiatt a sértett kiment a szobából és a recepción egy másik szobát kért magának, ám a kérését szabad hely hiányában nem tudták teljesíteni. Időközben elhagyta a szobát a vádlott is, akit az iskolatársai próbáltak lecsillapítani. A sértett visszament a szobába, melynek ajtaját belülről kulccsal bezárta és lefeküdt. Később a vádlott is visszament a szobához, a kulcsra zárt ajtót betörte és bement a szobába. Az ágyon fekvő sértett fölé állt és ököllel többször arcon ütötte őt. Eközben azt hangoztatta, hogy megszégyenítette őt az osztálytársai előtt. A sértett védekezésül hasra fordult az ágyon, mire a vádlott többször fejen ütötte őt. Ezután két kézzel megfogta a haját és odébb dobta őt az ágyon. A sértett megpróbált felállni az ágyról, de a vádlott belelökte őt az ablakhoz közelebb levő fotelbe és kétszer ököllel arcon ütötte. Ezután a fejét a hajánál fogva neki ütötte a dohányzóasztal lapjának. Ezt követően a sértett az ajtó felé próbált menekülni, mire a vádlott rádobta őt az ágyra és mellé feküdt, majd jobb kezével szorította a sértettet. Mikor elengedte, a sértett kiment a szobából, segítségért kiáltott és a segélyhívó számot hívta. A vádlott is kiment a folyosóra és visszahúzta a szobába a sértettet, akit kétszer-háromszor arcon ütött, majd ledobta őt az ágyra és ráült a testére.
Mire mások is megjelentek a szobában, a vádlott már felhagyott a sértett bántalmazásával, aki az ágyon ült, a vádlott pedig távolabb a szoba ajtajában állt. A sértett az orrcsont és az orrsövény törését, zúzódásos és repesztett hámsérüléseket szenvedett el. Az orrcsont és az orrsövény törései 8 napon túli gyógytartamú sérülések voltak, melyek tényleges gyógytartama 3 hét volt. A zúzódások 8 napon belül gyógyultak. A bántalmazás során az arckoponya csontjainak további nyolc napon túl gyógyuló sérülései is létrejöhettek volna, amelyek elmaradása a véletlennek volt köszönhető.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vád szerinti minősítések megállapításáért és a büntetés súlyosítása céljából, a vádlott és védője az ítélet valamennyi rendelkezése ellen fellebbeztek. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

A másodfokú bíróság nem osztotta a bűncselekmények súlyosabb minősítésére és a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést, ahogyan nem értett egyet a védelem felmentésre, az eljárás megszüntetésére irányuló érveivel sem. 

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezető eljárási szabálysértést nem észlelt. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kisebb hibái és hiányosságai a másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás eredményeként, valamint az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés útján kiküszöbölhetőek voltak. A helyesbített tényállás alapján - a bántalmazás módjára és az igazolható erőbehatások mértékére figyelemmel - ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott a szakértői vélemény alapján nyolc napon belül gyógyuló sérüléseken, illetve a 8 napon túl gyógyuló orrcsont és orrsövény törésen túl súlyosabb sérülést akart volna okozni a sértettnek. A bántalmazás rendszeressége, a vádlott és a sértett viszonya ugyanakkor alapos következtetést engedett arra, hogy a cselekmények egységes akaratelhatározásból, a sértett feletti irányítás és hatalom megszerzésének, megtartásának szándékából eredtek. Így a vádlott azonos sértett sérelmére, rövid időközönként elkövetett testi épséget sértő bűncselekményei egységesen, a legsúlyosabb eredményhez igazodóan, folytatólagosan elkövetett (súlyos) testi sértés bűntetteként értékelendők. A bűnhalmazat kiesése és a büntetési tételkeret ebből fakadó csökkenése a büntetés kismértékű enyhítését indokolta. A harmadik részcselekmény brutális elkövetési módjára és indítóokára figyelemmel ugyanakkor a büntetés további enyhítésére és a végrehajtás felfüggesztésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget, a büntetési célok a büntetlen előéletű vádlottal szemben is csak végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával érhetők el.

Budapest, 2025. április 16.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság