A Hajdúböszörményi Járásbíróság ma hozott ítéletében bűnösnek mondta ki két rendbeli csalás bűntettében T. A. vádlottat, ezért őt halmazati büntetésül 500 napi tétel pénz-büntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 2.500 forintban állapította meg a bíróság, így a vádlottnak összesen 1 millió 250 ezer forintot kell megfizetnie.

 

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását követően az alábbi tényállást állapította meg: T. A. vádlott a vádbeli időszakban az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettese és a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke volt. Az Országos Polgárőr Szövetség nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le 2016. év első negyedévében láthatósági mellények beszerzése tárgyában, melyre a V. Kft. 2016. februárjában pályázatot nyújtott be, de előtte, 2016. januárjában felvette a kapcsolatot a hajdúböszörményi cég vezetőjével, akivel megállapodott abban, hogy a láthatósági mellényeket kész állapotban a kft-jétől fogja megvásárolni. 2016. február 15-én a közbeszerzésre tett ajánlatok nyilvános felbontása során egyértelművé vált, hogy a közbeszerzési eljárás során – minden előírt feltétel szempontjából – a legkedvezőbb ajánlatot a V. Kft. tette. T. A.  vádlott – tudva azt, hogy a láthatósági mellények legyártását a V. Kft nyeri meg, melyet a  böszörményi cég bevonásával fog teljesíteni - 2016. április 29-én 7 óra körüli időben személyesen felkereste a böszörményi cég vezetőjét  (az egyik sértettet) az irodájában, ahol tőle 2 millió forintot kért azzal, hogy azt az „Öregnek” (az OPSZ elnökének) kellene felküldeni, a pénz kérésének a célját azonban nem jelölte meg. A sértett mondta a vádlottnak, hogy ezt a másik sértettel kellene rendeznie, hiszen ő áll kapcsolatban az OPSZ-szel, a pályázatot ő nyerte meg. Ekkor a sértett – T. A. vádlott jelenlétében – megpróbálta felhívni a másik cég vezetőjét, de a hívás nem sikerült, mert a V.Kft. vezetője külföldön tartózkodott. A sértett ekkor sms-ben tájékoztatta őt a pénz kéréséről. Távozásakor a vádlott azt mondta, hogy hozzávetőlegesen 10 nap múlva vinné a pénzt Budapestre, addig egyeztesse ezt a másik sértettel, és ha rendben van, szóljon neki telefonon. A V.Kft. cégvezetője külföldről történő hazaérkezését követően, május első napjaiban a sértettek telefonon megbeszélték, hogy a böszörményi cég vezetője átadja a kettőjük nevében a 2 millió forintot a vádlottnak, de a V.Kft. vezetője a ráeső 1 millió forint másik sértettnek történő átadását ahhoz kötötte, hogy előtte a pénzkérést ellenőrzi az OPSZ elnökénél. A böszörményi cég vezetője a 2 millió forintot 2016. május hónap első napjaiban – pontosabban meg nem határozható időben cége irodájában átadta a vádlottnak, egyúttal jelezte, hogy a pénz átadásáról a másik sértett is tud, de ő sem érti miért van erre szükség, ezért biztosan meg fogja kérdezni erről az OPSZ elnökét. A közbeszerzési keretszerződés aláírására 2016. május 23-án került sor. A V.Kft. vezetője 2016. szeptember- 6-án adta át az 1 millió forintot a böszörményi cég vezetőjének. A V.Kft. képviselője többszöri próbálkozás után 2016. november 21-én találkozott az OPSZ elnökével, kérdezte, hogy a vádlott által kért pénzt megkapta-e, melynek során kiderült, hogy a férfi semmilyen célra nem kért és nem kapott pénzt. Még aznap, a találkozót követően a V.Kft. vezetője felhívta a másik sértettet, elmondta neki, hogy az OPSZ elnöke nem kért és nem is kapott pénzt, valamint jelezte, hogy az elnök feljelentést fog tenni az ügyben. Erről még ugyanezen a napon a böszörményi cég képviselője telefonon tájékoztatta a vádlottat, majd személyesen is beszélt vele erről. 2016. november 22-én 8 óra 30 perc körüli időben T. A. vádlott megjelent a hajdúböszörményi cég irodájában és a magával vitt zöld nylontasakba tett 2 millió forintot átadta a sértettnek azzal, hogy „visszahoztam a kölcsönt, amit akkor kértem.” A sértett korábban nem adott kölcsönt a vádlottnak. A nylontasakban lévő pénzt számolatlanul betette az irodában lévő szekrény alsó kihúzható fiókjába, amit be is zárt. A 2 millió forintot a nyomozó hatóság 2016. november 23-án a kft. irodájában lefoglalta.

 

A bíróság megállapította, hogy a vádlott fenti magatartásával tévedésbe ejtette a sértetteket, ezzel számukra 1-1 millió forint kárt okozott, mely kár a pénzösszeg nyomozó hatóság általi lefoglalásával és a sértettek részére történő kiadásával megtérült.

 

Lugosi Tímea bíró az ítélet indokolása során kitért arra, hogy a vádlott tagadásával szemben a sértettek tanúvallomásait fogadta el a bíróság, melyeket közvetett bizonyítékok is alátámasztottak. A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, valamint azt is, hogy a sértetteknek okozott kár megtérült.

 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért – felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért -, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

 

Az ügy másodfokon a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

 

Debrecen, 2017. december 18.

 

Debreceni Törvényszék Sajtóosztály