Országos Bírósági Hivatal

 

AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK JOGKÖRE
ÉS AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS KÖZPONTI IGAZGATÁSI FELÜGYELETE


Az 1997. évi reformmal kialakított igazgatási modell, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra (OIT), mint önkormányzati testületre bízta a bíróságok teljes igazgatását, sem akkor, sem azóta nem létezik máshol Európában.
A testületi irányításból természetszerűleg következett, hogy az OIT döntéseiben partikuláris érdekek érvényesültek, az operativitás nem valósult meg: gyorsan megoldandó problémák kezelése is hónapokig húzódott.
Ezért a 2011. január 1-jével, illetve a 2011. március 1-jével bevezetett új jogszabályok az OIT számos jogosítványát az OIT elnökének jogkörébe utalták, így korábbi 7-10 jogosítványa 16-20 jogkörrel bővült.
A 2012. január 1-jétől hatályos szabályozás kettéosztotta a feladatokat. A bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el, munkáját elnökhelyettesek és a Hivatal segíti. Az OBH elnökének igazgatási munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli.
Az OBH elnöke rendelkezik a korábban az OIT elnökét megillető jogosítványokkal és a hatékony igazgatás érdekében további hatáskörökkel is. Utóbbiak közül kiemelhető – az országos hatáskörű szervek vezetőinél szokásosan meglévő – szabályzat, határozat és ajánlás kiadási jogkör.
Az OBH elnöke személyi felelősséget visel a központi igazgatásért, annak hatékonyságáért, azért, hogy a feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el.
Az OBH elnöke a jogosítványait erős kontroll alatt gyakorolja:
♦ Működése során köteles az igazgatás és az ehhez kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát biztosítani.
♦ Közzétételi és közlési kötelezettség terheli az OBH elnöki határozatok, szabályzatok, ajánlások és tájékoztatók tekintetében.
♦ Megbízatása megszűnésének szabályai között is érvényesül a testületi kontroll. Tisztségétől való megfosztását az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozhatja az Országgyűlésnél.
♦ A költségvetési fejezetgazda feletti szokásos kontroll is érvényesül felette.
♦ Biztosítania kell az érdek-képviseleti szervek jogosítványainak gyakorlását.


♦ Tájékoztatási kötelezettség terheli
    ♦ félévente tevékenységéről az OBT-nek,
    ♦ évente a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökeinek,
   ♦ évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának.
♦ A vezetői kinevezések
A vezetői kinevezéseknél továbbra is megmarad a bírói testületek véleményezési joga. A bírósági vezetők egy részét az OBH elnöke, más részét – mely jóval nagyobb számú – az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökei nevezik ki, melyeknél ugyancsak élnek a véleményező testületek jogosítványai.
 Az OBH elnökének jogosítványai korlátozottabbak azoknál, melyekkel az ítélőtáblai és a törvényszéki elnökök rendelkeznek, az OBH elnökének ugyanis előzetesen véleményeztetnie kell a döntését az OBT-vel, ha olyan vezetőt nevezne ki, aki nem nyerte el a véleményező testület többségi szavazatát. A pályázó kinevezésére csak ezt követően, az OBT véleményének ismeretében abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért.
A vezetői pályázatokra vonatkozó korábbi szabályok változatlanok: a pályázónak a pályázatában az adott egység működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről és azok megvalósításának mikéntjéről is számot kell adnia.
 Az OBH elnöke  a bíróságokat érintő jogszabályalkotás érdekében  javaslatot tehet a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál.

 

AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS KÖZPONTI IGAZGATÁSI FELÜGYELETE

 Az OBT-nek az OBH elnöke tekintetében központi igazgatási felügyeleti jogosultsága testesül meg abban, hogy
♦ ellenőrzi az OBH elnöke központi igazgatási tevékenységét, szükség esetén jelzéssel él,
♦ indítványozza az OBH elnökénél a bíróságokat érintő jogszabály alkotására való javaslattételt,
♦ véleményezi a kiadott szabályzatokat, ajánlásokat,
♦ jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon,
♦ véleményezi a fejezet költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
♦ véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét,
♦ előzetes véleményt nyilvánít személyes meghallgatás alapján az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről,
♦ meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni
♦ egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni
♦ egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását
♦ véleményét évente közzéteszi az OBH elnöke és a Kúria elnökének a pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról, címeket adományozhat az OBH elnökének kezdeményezésére,
♦ lefolytatja a bírói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzést,
♦ dönt egyes vezetők újbóli kinevezéséhez való hozzájárulásról, ha a tisztséget a pályázó korábban két alkalommal betöltötte,
♦ előzetesen véleményezi a vezetői pályázatot, ha az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a véleményező szerv többségi véleményétől el akar térni,
♦ véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait,
♦ az OBT tagja az OBH elnöke és OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinthet, az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérhet,
♦ kezdeményezheti az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását.

Kapcsolódó jogyszabály: 2011. évi CLXI. törvény (harmadik rész, VI. fejezet)